Veneratio » Uncategorized » Horváth Márk és Lovász Ádám: Medúzává-leendés (Absztrakt)
Horváth Márk és Lovász Ádám: Medúzává-leendés (Absztrakt)

Meduzává-leendés: Rózsavölgyi Zsuzsa poszthumán táncművészetének áramló sokértelműsége

Horváth Márk és Lovász Ádám

SEAD Medusa März 2016

Medúza (részlet), rendezte Rózsavölgyi Zsuzsa. Fénykép © Bernhard Müller

Az előadás 2017.11.18-án hangzik el a “Táncművészet és intellektualitás” VI. Nemzetközi Tánctudományi Konferencián. Helyszín: Magyar Tánctudományi Egyetem, XIV., Columbus u. 87-89

Absztrakt:

A poszthumanizmust illetően többféle álláspont különböztethető meg. N. Katherine Hayles szerint a poszthumanizmus nem kizárólag az ember utáni jövőre utaló, az emberiség kihalását tematizáló filozófiai diskurzus, hanem olyan gondolkodásmód, amely megzavarja az “emberi” és “nem-emberi” közötti ontológiai megkülönböztetéseket. Poszthumán szemszögből az emberi test és annak affektivitása éppenséggel nem-emberi leendésekből álló elrendeződésekbe is illeszthetőek. Az érzet Brian Massumi szerint nem kötődik egyetlen egyéni testhez sem. Így az affektivitás deterritorializálódik, szétszóródva az érző, kollektív húsban. Ehhez a kollektivitáshoz, egy olyan tapasztalat társul, amelyet Tengelyi László fogalmával élve “áramló sokértelműség” jellemez.

Előadásunkban a poszthumanizmus nonantropocentrikus áramló sokértelműségét egy kortárs tánc performansz alapján mutatnánk be. Rózsavölgyi Zsuzsa Medúza című koreográfiájában jól láthatjuk az anonim, ám ugyanakkor mégis többszólamú performativitás kibontakozását. Ez a kibontakozás túl lép az emberi egyének szubjektivitásán és elkülönülésén, és az emberi elemet egy állati-leendésbe mozdítja tovább. A Medúza című előadás nem evolúciós értelemben vett regresszió, hanem egy új kollektivitás képződése, amelyen rámutathatunk a poszthumán esztétika termékeny lehetőségeire.


Küldjön üzenetet

Az Ön neve
(* kötelező kitölteni)
Email cím
( * kötelező kitölteni - nem sikerült elküldeni)
Üzenet a honlapról
Üzenet
(* kötelező kitölteni)